Helyzetértékelés az MRTT Észak-alföldi Tagozat tevékenységéről

A múlt év novemberében Révkomáromban megtartott MRTT Közgyűlés és Vándorkonferencia alkalmából történt részletes szóbeli értékelésre visszautalva az Észak-alföldi Tagozat (továbbiakban: Tagozat) jelenlegi helyzetét röviden az alábbiak szerint ismertetem.

A MRTT tevékenysége iránt továbbra élénk érdeklődés mutatkozik az Észak-alföldi régióban, ami a Tagozat állandó tagjainak, illetve rendszertelenül tagdíjat fizetők és az „pártoló és alvó” tagság létszámának mérsékelt növekedésében, illetve stabilizálódásában is megmutatkozik. A szervezőmunka korábbi hiányosságai és az erőtlen tagozatvezetés miatt a növekedés az intézményesült taglétszámban a lehetőségekhez mérten a megalakulást követő első években kevésbé mutatkozott meg. A szervezetszerű munka újragondolása érdekében az MRTT elnöksége 2009-ben az akkori tagozatvezető felmentése mellett Baranyi Bélát, az MTA RKK Debreceni Osztály vezetőjét bízta meg a tagozati munka szervezésével és irányításával. Ebben a munkában komoly segítséget jelent Nagy Sándor (levelezős PhD-hallgató, a DMJV önkormányzati képviselője) titkári megbízása, valamint az adminisztrációs ügyeket intéző Rajhóczki László munkája. A tagozat vezetősége – amely a PhD-hallgatói képviselettel is kiegészül – a negyedévenként rendszeresen ülésezik, miközben tagok állandó kapcsolatot tartanak fenn.

A tagozatvezetés újjászervezetése után a tagozati tevékenység erősödése tapasztalható, ami nemcsak a regionális tudomány iránti fokozott érdeklődés, hanem a DE AGTC Kerpely Kálmán Doktori Iskola keretei között a Regionális tudományok doktori alprogram akkreditálásával is jelentős mértékben összefügg, hiszen ez újabb, a tudományág iránt elkötelezett nappali, főként pedig levelező tagozatos hallgatók számának növekedésével járt együtt. Velük karöltve a tudományág népszerűsítése és szervezetszerű működtetés kedvező feltételei hozzájárultak a munka eredményességéhez és a taglétszám stabilizálásához. A tagozat létszáma 2011. év december 31-én, az éves tagdíj befizetése alapján 37 fő. Igaz, hogy a tagság soraiban jelentős azoknak a PhD-hallgatóknak a száma, akik jogviszonyuk alapján kedvezményezett kategóriába tartoznak, ami az utánpótlás-nevelés szempontjából ez koránt sem mellékes, de az össztaglétszám ismereteim szerint így is jelentősnek mondható, talán nem túlzunk, hogy az MRTT-tagság 10%-ára tehető. A problémát elsősorban nem is a taglétszám nagyságában, hanem a tagság diverzifikációjában látjuk – részben érthető módon –, ugyanis Hajdú-Bihar megyéből, illetve a Debreceni Egyetemhez környezetéből kerül ki a tagság többsége. Viszonylag jelentős a szervezettség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, viszont meglehetősen alacsony Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A szervezetszerű építkezést területileg leginkább ebbe az irányba kellene erősíteni.

Az MRTT-hez, illetve a regionális tudományhoz köthető tartalmi munka alapján egyértelműen pozitív kép rajzolható meg a Tagozat munkájáról. A régióban tevékenykedő regionalisták minden alkalommal képviseltették magukat előadókkal és előadásokkal az MRTT és az RKK által szervezett konferenciákon és a regionális tudományhoz kapcsolódó egyéb rendezvényeken. Részben a Tagozatban dolgozó szakemberek közreműködésével számos kiadvány jelent meg az elmúlt évben, közülük is különös jelentőséggel bír a Kárpát-medence régiói monográfia sorozat 8. és 11. köteteként napvilágot látott Észak-Alföld, valamint a Kárpátalja című régiókötetek megjelenése, amelyek regionális keretek között történő könyvbemutatását is magára vállalta a Tagozat.

Tovább épült és fejlődött az MTA RKK és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (AGTC) között 2001-ben kötött – 2006-ban megújított – a regionális (területi), valamint az agrár- és vidékfejlesztési tudományos és oktatási kapcsolatok megalapozása és elmélyítése céljából létrejött magas szintű együttműködési megállapodás. A kö­zös erőfe­szítések eredménye­ként színvona­las tudo­mányos és oktatási kapcsola­tokat épültek ki az MTA RKK és a DE AGTC te­rület- és vi­dékfejlesz­tésben érintett tudomá­nyos műhe­lyeivel, mindenek­előtt a Föld­haszno­sítási, Mű­szaki és Terü­let­fejlesztési Intézettel, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Isko­lával, amelyben éppen a közelmúltban – negyedikként az országban – sikerült akkreditálni a regionális tudományterületet. Ez új távlatokat és lehetőségeket biztosíthat a Tagozatban tevékenykedők számára is.

Az egyetemmel közösen vagy részbeni együttműködés alapján eddig öt tanulmánykötet látott napvilágot, jelenleg éppen nyomdában van az MRTT által is támogatott, Baranyi Béla és Fodor István professzorok szerkesztette, Környezetipar, újraiparosítás és regionálitás Magyarországon. c. tanulmánykötet. Az együttműködés alapján több konferencia megszervezése és az azokon való aktív részvétel jórészt ugyancsak a Tagozat és a tagság munkájának eredményességét jelzi. Rendezvényeink közül kiemelkedő volt az MRTT VIII. közgyűlése és az ahhoz kapcsolódó „A tudás szerepe a regionális fejlődésben” c. konferencia (Debreceni Egyetem AGTC, 2010. november 18–19.). A másik, az ország határain is túlmutató jelentőségű rendezvényünk – amelynek szervezésében a Tagozat is kivette a részét – volt a 2010. július 26–30. között, Debrecenben szervezett Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem,  A területi kohézió jövője címmel. (Kár, hogy ennek a Kárpát-medence egészében nagy visszhangot kiváltó kezdeményezésnek a jövője finanszírozási okokból bizonytalan.)

A határon túli tudományos és szakmai kapcsolatok leginkább az erdélyi, székelyföldi regionális tudományos műhelyekkel való rendszeres kapcsolattartásban mutatkozik meg, különösen ami a legutóbbi (2011, 2012. évi) csíkszeredai konferencián való képviseletünket illeti, de az MRTT minden más határon túli rendezvényén (Nagybánya, Szabadka, Révkomárom, Moszkva stb.) megmutattuk magunkat.

A jövőre vonatkozó tervek között szerepel a taglétszám és/vagy a pártolótagság növelése az eddig is együttműködő és a tudományterület iránt érdeklődő regionalista kutatók soraiban, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő, főként a megyeszékhelyek főiskoláinak tanszékein tevékenykedő szakemberek erőteljesebb bevonása a tagozat munkájába. A „szervezeti építkezés” fontos előfeltétele lenne a tagdíjfizetési fegyelem további erősítése, amelyhez a tagozatvezetés ilyen irányú nagyobb odafigyelésén túl az MRTT vezetés hatékonyabb marketingje és adminisztrációjának szigorúbb érvényesítése is elvárható. Természetesen lehetőségeinkhez mérten a jövőben is fontosnak tartjuk az MRTT és a regionális (területi) tudomány szakmai munkájához történő aktív kapcsolódást és helyi támogatást, a „felülről jövő” kezdeményezés, illetve a „szubszidiaritáson”, a helyi aktivitáson alapuló együttműködés jegyében.

Debrecen, 2012. május 15. 

Prof. dr. Baranyi Béla DSc

tagozatvezető