Contact

Hungarian Regional Science Association (HRSA)

7621 Pécs, Papnövelde u. 22.
H-7601 Pécs, P.O. Box 199.

SWIFT: MKKBHUHB
IBAN: HU37 50800111-11090603-00000000

Tel: +36 (72) 523 800

E-mail: mrtt@mrtt.hu

Facebook: mrtt.hu

Navigation

A Magyar Regionális Tudományi Társaság középtávú programja

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2020–2023 közötti programja

letölthető pdf (Tér és Társadalom)

Eredmények a 2016–2019 közötti időszakban

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2016 és 2019 közötti középtávú programját értékelve összességében megállapítható, hogy a 2016-ban kitűzött célok többségét sikerült elérnünk. Bár 2017 őszén részleges tisztújításra került sor (új elnök és alelnök), céljaink változatlanok maradtak, némi hangsúlyeltolódás a nemzetközi láthatóság és beágyazódás irányában következett be. A társaság, alapelve szerint, független civil szervezetként, a magyar regionális tudomány szakmai fórumaként működik. Ehhez a misszióhoz hűek maradtunk.

Hat kiemelt célunkból négyet elértünk: elődeink munkájának, szellemiségének továbbvitele és ápolása; a hazai területi folyamatok vizsgálata, megvitatása; a nemzetközi (különösen a közép-európai) kapcsolatok erősítése; a tudományos ismeretterjesztés támogatása. Két célkitűzésünket csak részben tudtuk megvalósítani: a határon túli regionális szakemberek összefogása, segítése területileg és személyesen csak korlátozottan sikerült; a területi politikát érintő kérdésekben a társaság (a 2012–2016-os időszakhoz hasonlóan) kevés esetben nyilvánított véleményt.

Tizenkét tevékenységet, akciót jelölt ki az elnökség, amelyek közül tíz esetében jelentős eredményeket sikerült elérni. Folyamatosan sikeres tevékenységeink a következők voltak.

  • A kiemelt rendezvények – mindenekelőtt a vándorgyűlések – egyre jelentősebbek, mind a méretüket (előadások, szekciók száma), mind a szakmai tartalmukat (pl. külföldi előadók, növekvő számú angol nyelvű szekció), mind a sokszínűségüket (innovatív, új témákat) tekintve.
  • Partneri viszonyunk a regionális tudomány fontosabb szervezeteivel – mindenekelőtt az MTA Regionális Tudományok Bizottságával (RTB) – kiegyensúlyozott és harmonikus.
  •  A közép-európai együttműködések intenzív erősítése sikerrel járt (közös szervezésű CERS konferenciák, Winter Seminar-ok).
  • Illetménylapunk, a Tér és Társadalom a szakma legtöbbet olvasott és hivatkozott lapja. Köszönhetően a folyóirat megújult honlapjának és a 2018-tól bevezetett differenciált tagdíjaknak, egyre népszerűbb az online előfizetés/tagdíj. A Studia Regionum könyvsorozatban több monográfia is megjelent, amelyeknek kiadását (pl. tiszteletpéldányok vásárlásával) támogattuk. A Deturope folyóirattal partneri viszonyunk magasabb szinten folytatódott, az MRTT vándorgyűlések legkiválóbb előadásaiból minden évben tematikus szám jelent meg. A folyóirat színvonala érdemben javult, ennek elismeréseként bekerült az RTB folyóiratlista nemzetközi ’C’ kategóriájába és a Scopus adatbázisba is.
  • Társaságunk egyik fő ismérve a rendszeres hírszolgáltatás (körlevelek, honlap), 2017-ben elindult a közösségi oldalunk is.
  • A tudományos díjak odaítélése, tagjaink szakmai elismerése a kialakult rendnek megfelelően történt.
  • A társaság szakmai arculata, közösségi imázsa erősödött, ennek tudható be a számos új tag jelentkezése, aminek következtében az aktív (tagdíjfizető) tagság évről évre rekordot dönt, és 2017 óta tartósan 210 fő felett alakul.
  • A társasági életbe, a vezetésbe a fiatalok bevonása fokozatosan megtörtént az elmúlt négy év során, ma már a tisztségviselők (elnökség, számvizsgáló bizottság, tagozatok) fele 45 év alatti, közülük hatan Kiváló Ifjú Regionalista Díjasok.
  • A társaság hatékony működtetése fontos eredmény, sikeres pályázataink révén támogatásokat szereztünk, szja 1%-os felajánlást minden évben kaptunk – ezekért köszönettel tartozunk támogatóinknak! A rendezvények pénzügyi hátterének biztosítása fontos eredmény.
  • A működést hosszú távon biztosítottuk a 2017. évi közgyűlésen megvitatott és elfogadott differenciált tagdíjemeléssel. Ennek megfelelően a határon túli tagság számára is jelképes (a nappali tagozatos hallgatókéval azonos mértékű, 3 000 Ft) tagdíjat vezettünk be 2018-tól. Lényegében a határon túli tagság revíziójára került sor (a hazai tagoknál ez 2010-ben történt meg), ami azt jelenti, hogy tag az, aki tagdíjat fizet (és a neve olvasható is az online taglistán). Ezzel ugyan számukat tekintve drasztikusan visszaesett a határon túli tagság, valójában azonban kiderül, mennyi is a tényleges, aktív határon túli tagunk: 20-25 fő. A tapasztalatok, okok megvitatása és a következtetések levonása elnökségi ülések és egy közgyűlés során megtörtént.

Részben sikeres, illetve több erőfeszítést kívánó tevékenységeink egyike a tagozatok programszerű működése volt. A hét hazai és hét határon túli tagozat működése igen változatosan alakult (öt új tagozatvezető kezdte meg munkáját). A tagozatok fele programszerűen és folyamatosan működött, tagtoborzásuk többnyire sikeres volt, legalább évi két MRTT megjelölésű (saját rendezésű vagy társszervezésű) rendezvényt tartottak. Ilyen tagozatok: Nyugat-Dunántúl (Sopron, Győr), Közép-Magyarország (Budapest, Gödöllő), Vajdaság (Szabadka), Dél-Alföld (Szeged, Kecskemét), Észak-Alföld (Debrecen), Dél-Dunántúl (Pécs), Észak-Magyarország (Miskolc). A tagozatok negyede működött, illetve alkalmanként működött, ezek: Székelyföld (Csíkszereda, Székelyudvarhely), Közép-Erdély (Kolozsvár), Partium (Nagyvárad) és Közép-Dunántúl (Veszprém). Három tagozat (Nyugat-Szlovákia, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja) továbbra is az „újjászervezendő” kategóriába tartozik.

A másik csak részben sikeres tevékenységünk a hazai társszervezetekkel való rendszeresebb együttműködés volt. A 2012–2015 között kötött három együttműködési megállapodást egy esetben (a Magyar Urbanisztikai Társasággal) sikerült magasabb szintre emelni. A folyamatos együttműködés alapja a másik szervezet aktivitása és fogadókészsége. Ha bármelyik is hiányzik, akkor a korábbi megállapodás nem tölthető meg tartalommal. Egy új együttműködési megállapodást kötöttünk 2019-ben, a Doktoranduszok Országos Szövetségével. Közös konferenciát azonban más társaságokkal (például a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségével, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal) együttműködésben is szerveztünk.

Középtávú programunk elérésében sokan támogattak minket, ezért köszönettel tartozunk az elnökség és a számvizsgáló bizottság tagjainak, a tagozatok vezetőinek, társaságunk aktív tagjainak, a Regionális Kutatások Intézetének, rendezvényeink társszervezőinek, szakmai partnereinknek és támogatóinknak.

Tervek, feladatok a 2020–2023 közötti időszakra

Társaságunknak három hazai kihívásra is választ kell adnia:

  • az akadémiai szféra teljes bizonytalansága (intézményi, működési, képzési, együttműködési keretek átalakulása);
  •  a területi szemlélet pozícióvesztése (mind a közpolitikában, mind a közéletben), ugyanakkor a területi egyenlőtlenségek és a területi problémák erősödése;
  • spontán generációváltás (kiöregedő „arany generáció” itthon és a határon túl is).

Alapelvünk változatlan: Az MRTT a magyar regionális tudomány szakmai fóruma, egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, irányítással foglalkozó szakembereket fogja össze.

Kiemelt céljaink:

  • Alapítóink munkájának, szellemiségének továbbvitele;
  • Szakmai kapcsolatok erősítése. Ezt elsősorban rendezvények keretében tervezzük négy területi szinten: hazai, Kárpát-medencei, közép-európai és európai/nemzetközi együttműködés keretében;
  • Nemzetköziesedés további erősítése;
  • Területi folyamatok, EU területi politika figyelemmel kísérése, megvitatása, a térszemlélet társadalmasítása;
  • A tudományos ismeretterjesztés legfontosabb fórumainak támogatása.

Tevékenységek, akciók:

  • Tagozatok programszerű működése. A tagozatok anyagi támogatása, szakmai munkájuk erősítése, három tagozat újjászervezése. Évente legalább két tudományos rendezvény, kétévente elnökségi látogatással egybekötött konferencia megszervezése.
  • Kiemelt rendezvények (vándorgyűlés, fiatal regionalisták konferenciája, regionális tudományi esték stb.) rendszeres megszervezése, szervezési innovációk (pl. absztrakt feedback), új rendezvények (pl. vitaestek, szemináriumok) indítása.
  • Stratégiai együttműködés a regionális tudomány legfontosabb szervezeteivel (KRTK Regionális Kutatások Intézete, MTA Regionális Tudományi Bizottság).
  • Partnerség a regionális tudományt művelő kutatóhelyekkel, oktatási és szakmai műhelyekkel (egyetemi tanszékekkel, doktori iskolákkal), alapítványokkal (Enyedi György Regionális Tudományi Alapítvány, Regionális Kutatás Alapítvány „Illés Iván Regionális Tudományi Program”).
  • A Tér és Társadalom illetménylapunk, kiadását támogatjuk.
  • Az immár a Ludovika Kiadónál megjelenő Studia Regionum könyvsorozatot támogatjuk (könyvbemutatók szervezésével, könyvek vásárlásával).
  • A Deturope folyóirattal a partneri viszony megtartására törekszünk, konferenciáink sikeres előadásait angol nyelvű tematikus számokban publikáljuk, s ezek megjelenését finanszírozzuk. Kísérletet teszünk a minőség fenntartására, emelésére.
  • Együttműködés elmélyítése a hazai társszervezetekkel (Magyar Statisztikai Társaság, Magyar Urbanisztikai Társaság, Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület, Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségével), és kapcsolatfelvétel más országos szakmai szervezetekkel (pl. Magyar Földrajzi Társaság).
  • Nemzetközi szervezetekkel tartós együttműködés (ERSA – European Regional Science Association, RSAI – Regional Science Association International; RSA – Regional Studies Association). Magyar RSAI-tagok számának emelése. Nemzetközi hírek, események kommunikálása a tagok felé.
  • Az ERSA 61. kongresszusának megszervezése Pécsett, 2022-ben.
  • Kárpát-medencei együttműködés. Határon túli regionális szakemberek bekapcsolódásának segítése a tudományterület főáramába.
  • Kárpát-medence régiói sorozat befejezése (15. kötet megjelenése 2021-ben; kísérlet egy összegző kötet összeállítására 2023-ban, a 20. évfordulóra).
  • Közép-európai együttműködések erősítése: szlovák, lengyel, cseh, osztrák, német, román, szerb, horvát, szlovén viszonylatban, alapvetően az ERSA szekciók rendezvényei keretében (Central European Conference in Regional Science, Central European Winter Seminar of Regional Science).
  • Tudományos díjak, elismerések odaítélése (Regionális Tudományért Díj kétévente, Kiváló Ifjú Regionalista Díj évente, Díszoklevél alkalmanként).
  • Fiatalok (doktoranduszok, fiatal oktatók/kutatók/szakértők) és új kollégák bevonása a társasági munkába, a generációváltás folyamatosságának biztosítása.
  • Aktív tagok megtartása (rendszeres kapcsolattartás, pl. kérdőív, visszajelzés kérése), tagtoborzás (tagozatvezetők), adatfrissítés.
  • Tavaszi nagyrendezvény szervezése (az RTB-vel közösen, téma: az EU 2021–2027 közötti regionális politikája).
  • Területfejlesztők, vállalati szakemberek elérése, potenciális partnerlista készítése.
  • A működés és a rendezvények pénzügyi, szervezeti hátterének biztosítása. Új informatikai infrastruktúra megteremtése.
  • Rendszeres hírszolgáltatás (hírlevél, honlap, Facebook), ehhez folyamatos hírszolgáltatás kérése a tagoktól, tagozatoktól.

 

A bemutatott programot a társaság elnöksége megvitatta és jóváhagyta.

 

***

 

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2016–2019 közötti programja

letölthető pdf (Tér és Társadalom)

Eredmények a 2012–2015 közötti időszakban

  • A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2012 és 2015 közötti tevékenységét értékelve megállapítható, hogy az előző középtávú programban kitűzött célok többségének elérése sikerült.
  • Alapelvünkhöz hűen a társaság egy független civil szervezetként működik, amely ténylegesen képes összefogni, befogadni a területi kutatással, fejlesztéssel foglalkozó szakembereket.
  • Három kiemelt célunk közül kifejezetten sikeres volt a szakmai kapcsolatok erősítése (fórumok, konferenciák, tanácskozások szervezése, nemzetközi szervezetekben való aktív részvétel) és a szakmai ismeretek megosztása, bővítése (tájékoztatás, képzés, információk biztosítása). Sajnos a legfontosabb területi folyamatokat érintő politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekben a társasági véleménynyilvánítás nem volt megfelelő, elegendő.
  • A tíz stratégiai cél tekintetében jelentős eredményeket sikerült elérni a tagsági kör szélesítése, a fiatalok (hallgatók, szakemberek) minél nagyobb körének bevonása terén, az ehhez kapcsolódó fórumok működtetésében. A tagozatok, különösen a tagozatvezetők munkájának alapvető jelentősége volt ebben, köszönetünket fejezzük ki ezért a tagozatok vezetőinek és tevékeny önkénteseinek. Az eltelt négy év során mind a hét hazai tagozatot és hétből öt határon túli tagozatot rendezvénnyel egybekötve meglátogattunk. A tagozatok működése változatosan alakult 2011 és 2015 között, rendszeresen működött Nyugat-Dunántúl (Sopron, Győr), Közép-Magyarország (Budapest, Gödöllő), Vajdaság (Szabadka), Dél-Alföld (Szeged). Működött, illetve alkalmanként működött Székelyföld (Csíkszereda, Székelyudvarhely), Közép-Erdély (Kolozsvár), Észak-Alföld (Debrecen), Dél-Dunántúl (Pécs), Észak-Magyarország (Miskolc), Közép-Dunántúl (Veszprém). Újjászervezendő a tagozat Nyugat-Szlovákia, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja esetében. 2016 tavaszán megalakult az MRTT partiumi tagozata (Nagyvárad – Partiumi Területi Kutatások Intézete) és intézményesült a székelyföldi tagozat (megalakult a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság, fiatal regionalisták kezdeményezéseképpen).
  • A társaság önálló szakmai arcának, imázsának kialakítása jól sikerült. Részben ennek tudható be a számos új hazai és határon túli tag jelentkezése, aminek következtében stabilizálódott az aktív tagság 160-180 fő hazai és 90-95 fő határon túli taggal. 2015-ben rekordszámú hazai tagdíjfizetője volt az MRTT-nek: 197 fő.
  • A társaság hatékony működtetése szintén jelentős eredmény, sikeres pályázataink révén támogatásokat szereztünk, találtunk eseti szponzorokat, számottevő szja 1%-os felajánlást kaptunk – ezekért köszönettel tartozunk támogatóinknak. Részben pályázatok során bekapcsolódtunk az EU új tervezési időszakára való felkészülésbe és tervezésbe, figyelemmel kísértük a nemzeti tervekben a területi összefüggések és azok intézményi, finanszírozási kereteinek alakulását és szakmai rendezvényeken hangot adtunk ezzel kapcsolatos félelmeinknek, a területi szemlélet háttérbe szorításának. Sajnos a határozottabb és eredményesebb szakmai véleménynyilvánítás hiátusként fogalmazható meg, illetve eseti ügyekre korlátozódott.
  • Eredményes volt a területi témában érintett szervezetekkel a kooperáció. Több országos társegyesülettel az évek óta megvalósult eredményes együttműködést az eddiginél szervezettebb, intézményesítettebb formában kívántuk folytatni, új tartalmi elemekkel kibővítve gyarapítani. Ennek érdekében három együttműködési megállapodást kötöttünk: 2012-ben a Magyar Statisztikai Társasággal, 2013-ban a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesülettel és 2015-ben a Magyar Urbanisztikai Társasággal. Közös rendezvények, közös elnökségi ülés, együttgondolkodás, pályázatok valósultak meg.
  • A területi folyamatokban érintett szakemberek összefogása összességében pozitívnak tekinthető, a területiség szélesebb, árnyaltabb értelmezése következtében sikerült rendezvények keretében többször is megszólítani a területi folyamatokban érintett szakembereket, új témák és szakmai irányok felé nyitottunk (vidék-, település-, környezetfejlesztés). Hasonlóképp pozitívan értékelhető a térszemlélet társadalmasításának célkitűzése (a társadalom térszemléletének alakítása, erősítése, ennek tudományos és szakmai fejlesztésének – tervezés, menedzsment – támogatása, fórumok biztosítása az ezzel kapcsolatos vitáknak, véleményeknek, eredményeknek).
  • A regionális tudományhoz kapcsolódó felsőoktatási, doktori képzések támogatása, azok együttműködési tereinek szélesítése, új képzési formák támogatása (nyári egyetem, szakkollégium, szakképzés, oktatói fórumok) terén nem sikerült számottevő eredményt elérni, mert a pozíciók megtartása rengeteg energiát vett el. A Kárpát-medencében kiépült magyar regionális tudományi műhelyek és területfejlesztési szakemberek bázisának további erősítése és erre építve a kelet-közép-európai együttműködésének ösztönzése, alakítása sem valósult meg, ennek eléréséhez még sok munkára lesz szükség, a vándorgyűléseken szokásos angol nyelvű szekcióülést is ennek megfelelően kell pozícionálni.
  • Eddigi eredményeink elérésében sokak támogattak minket, ezért köszönettel tartozunk az elnökség tagjainak, a tagozatok vezetőinek, társaságunk aktív tagjainak, a Regionális Kutatások Intézetének, rendezvényeink társszervezőinek, szakmai partnereinknek, támogatóinknak.

Célok a 2016–2019 közötti időszakra

A társaságnak több kihívásra választ kell adni:

  • A területiség a hazai közpolitikában és közéletben elveszítette korábbi elismert pozícióját, így a szakmai körökben és a közfigyelemben visszafogottság (feledés) figyelhető meg.
  • Generációváltás indult meg a regionális szakemberek körében, aminek részben a feldolgozását, részben pedig a fiatalításból következő szükségszerű átrendeződését segíteni, vagy éppen ösztönözni kell.
  • A nemzetköziesedés kedvező tendenciáját minél szélesebb körben szükséges érvényesíteni a hazai és a nemzetközi szakmai körök folyamatos kommunikációjának megteremtésével.
  • Nem dughatjuk a fejünket a homokba! A szakmai körök, valamint a területiséggel érintkező más közösségek is elvárják, hogy határozottabban megjelenítsük a regionális  tudomány művelőinek véleményét, észrevételeit a hazai valóság változásaira.

A társaság alapelve változatlanul a független civil szervezetként való működés mint a magyar regionális tudomány szakmai fóruma.

Kiemelt céljaink:

  • Elődeink és alapítóink (Enyedi György, Horváth Gyula, Buday-Sántha Attila) munkájának és szellemiségének továbbvitele, annak ápolása.
  • Olyan témák feldolgozása (éves konferencia, tematikus munkamegbeszélések, tagozati ülések, társtársaságokkal közös tanácskozások), amelyek a hazai területi folyamatokat rövid és középtávon meghatározzák, annak alakulására meghatározóan hatnak.
  • Nemzetközi kapcsolatok további erősítése, bekapcsolódás a kelet-közép-európai regionális szakmai közösségek munkájába, helyet adni a tanácskozásoknak, s ezeken a tagság aktívabb részvételének támogatása.
  • Folytatni kívánjuk a határon túli regionális szakemberek összefogását, bekapcsolódásuk segítését a hazai és nemzetközi tudományterületi szakmai programokba.
  • Támogatjuk a tudományos ismeretterjesztés legfontosabb fórumait (könyvek, folyóiratok).
  • Véleményt nyilvánítani a területi politikát érintő legsúlyosabb kérdésekben és azt eljuttatni az illetékes fórumokra.

Tevékenységek, akciók:

  • Tagozatok programszerű működése. A 14 tagozat és tagozatvezető munkájának értékelése, éves beszámolók megjelenítése a honlapon. Középtávú tervek összeállítása és megvalósításának anyagi, szakmai támogatása. Évente legalább kettő tudományos rendezvény megszervezése, elnökségi látogatással egybekötött konferenciák kétévente.
  • Kiemelt rendezvények (vándorgyűlés, fiatal regionalisták konferenciája, regionális tudományi esték) rendszeres megszervezése, új rendezvények (pl. vitaestek) indítása (szabadegyetem folytatása új tematikával, Glokál szeminárium elnevezéssel).
  • Stratégiai partneri viszonyunkat fejleszteni a regionális tudomány legfontosabb szervezeteivel (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, MTA Regionális Tudományi Bizottság), valamint a regionális tudományt oktató/kutató egyetemi tanszékekkel, doktori iskolákkal, továbbá igényes üzleti, piaci vállalkozásokkal.
  • A Tér és Társadalom folyóiratot változatlanul illetménylapnak tekintjük, kiadását támogatjuk.
  • A Dialóg Campus Kiadónál az újraindítandó Studia Regionum könyvsorozat támogatása (könyvbemutatók szervezése, könyvek vásárlása, előjegyzés toborzása).
  • A Deturope online folyóirattal partneri viszonyra törekszünk, konferenciáink sikeres előadásait angol nyelvű tematikus számokban publikáljuk.
  • Fiatalok (doktoranduszok, fiatal oktatók/kutatók/elemzők) és új kollégák bevonása a társaság működtetésébe, vezetésébe, a generációváltás folyamatosságának biztosítása.
  • Együttműködés elmélyítése a hazai társszervezetekkel (középtávú együttműködési tervek a Magyar Statisztikai Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület elnökségével), kapcsolatfelvétel más országos szakmai szervezetekkel (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, Magyar Szociológiai Társaság).
  • A nemzetközi kapcsolatok (ERSA/RSAI, RSA) rendezettek, a következő években a közép-európai szervezeti együttműködések erősítése a cél: osztrák, lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, horvát, szlovén viszonylatban. A vándorgyűléseken megtartjuk a nemzetközi plenáris blokkot, ahol a regionális tudomány vezető európai szakemberei mutatkoznak be. Törekszünk a kelet-közép-európai meghívottak aranyának emelésére mind a plenáris, mind az angol nyelvű szekció esetében.
  • Szakmai állásfoglalások kidolgozása a hazai területi folyamatokat érintő legfontosabb kérdésekben, szakmai társszervezetek bevonásával.
  • Aktív tagok megtartása, tagtoborzás, lemorzsolódás csökkentése. Adatfrissítés, határon túli tagság erősítése, megújítása. Tudományos díjak, támogatások odaítélése. Tagjaink köszöntése a kerek évfordulójukon (70, 80 év). Rendszeres hírszolgáltatás.
  • Működés és rendezvények pénzügyi, szervezeti hátterének biztosítása: szponzorkeresés, pályázatok, 1%-os felajánlás, források megfelelő befektetése. Honlap folyamatos frissítése.

A programot a társaság elnöksége 2016. június 8-án jóváhagyta.

 

***

A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2012–2015 közötti programja

letölthető pdf (Tér és Társadalom)

Alapelv : A társaság egy független civil szervezet, amely a területi kutatással, fejlesztéssel, menedzseléssel foglalkozó szakembereket tömöríti, fogja össze. A regionalitás, a szélesebb értelemben vett területiség szerepének és funkciójának átalakulása (a politikai és tudományos rendszerben) a jövőben nagyobb aktivitást kíván meg a szervezettől, annak tagjaitól.

Kiemelt célok (az alapszabállyal összhangban):

  • Szakmai kapcsolatok erősítése (fórumok, konferenciák, tanácskozások, nemzetközi szervezetekben való részvétel);
  • Szakmai ismeretek megosztása, bővítése (tájékoztatás, képzés, információk biztosítása);
  • Véleménynyilvánítás a legfontosabb területi folyamatokat érintő politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekben.

Új kihívások :

  • Egyértelműen el kell választani az MRTT és az MTA Regionális Tudományos Bizottság (RTB) feladatait egymástól, illetve más szakmai szervezetek tevékenységétől, de egyúttal szoros kapcsolatot, munkamegosztást kell kialakítani (az RTB tudományos testület, célja a regionális tudomány szakmai minőségének fejlesztése és megőrzése az akadémiai vagy más – pl. MAB – minősítő kereteken belül);
  • Át kell gondolni az új állami felfogásban a területi szemlélet megjelenését, annak értelmezését (a közigazgatás, a gazdaság- és fejlesztéspolitika, a vidék-, terület- és településfejlesztés szintjén), továbbá a társadalmi gondolkodásban és cselekvésben egyaránt;
  • Elkezdődött a felkészülés az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára (nemzeti stratégia területisége, a 2007–2013 értékelésben való részvétel);
  • Új tervezési rendszer alakul ki, amelyben a területi szemlélet megjelenése bizonytalan;
  • Új témák és összefüggések jelentek meg a területi folyamatokban – klímaváltozás, helyi fejlesztés, civil társadalom, együttműködési terek stb., amelyekre reagálni kell;
  • A regionális tudomány nemzetközi kapcsolatainak erősítése kívánatos, ehhez a Kárpát-medencei együttműködések kiváló alapot adnak.

Átalakulás a szakterület intézményi, működési kereteiben :

  • A regionális tudomány és gyakorlat, valamint annak intézményi keretei jelentősen változnak (MTA intézethálózat, tervhivatal, magán fejlesztő és tanácsadó szervezetek);
  • Regionális mesterképzések (regionális és környezettudományi, vidékfejlesztési, településmérnök, földrajzi és más társadalomtudományi képzések);
  • Regionális PhD-képzés: 3 doktori iskola és 3 doktori program;
  • Új generáció „jelent meg” az RTB-ben és az MRTT-ben;
  • Új állami szervezetek (központi, területi, helyi) és szereplők jönnek létre;
  • Új együttműködések alakulnak ki: pl. kelet-közép-európai térség.

Stratégiai célok (2012–2015):

  • A térszemlélet társadalmasítása, a társadalom térszemléletének alakítása, erősítése, ennek tudományos és szakmai fejlesztésének (tervezés, fejlesztés, menedzsment) támogatása, fórumok biztosítása az ezzel kapcsolatos vitáknak, véleményeknek, eredményeknek;
  • A területiség szélesebb, árnyaltabb értelmezése következtében összefogni a területi folyamatokban érintett további szakembereket, új témák és szakmai irányok felé nyitni (vidék-, település-, környezetfejlesztés);
  • Határozottabb szakmai véleménynyilvánítás a területi folyamatokat és intézményeket érintő nemzeti szintű kérdésekben;
  • A társaság önálló szakmai arcának, imázsának kialakítása;
  • Bekapcsolódás az Európai Unió új tervezési időszakára való felkészülésbe, a nemzeti tervekben a területi összefüggések és azok intézményi, finanszírozási kereteinek figyelemmel kísérése;
  • A Kárpát-medencében kiépült magyar regionális tudományi műhelyek és területfejlesztési szakemberek bázisának további erősítése és erre építve a kelet-közép-európai együttműködésének ösztönzése, alakítása;
  • A regionális tudományhoz kapcsolódó felsőoktatási, doktori képzések támogatása, azok együttműködési tereinek szélesítése, új képzési formák támogatása (nyári egyetem, szakkollégium, szakképzés, oktatói fórumok);
  • A tagsági kör szélesítése, a fiatalok (hallgatók, fiatal szakemberek) minél nagyobb körének bevonása, az ehhez kapcsolódó fórumok működtetése;
  • A területi témában is érintett szervezetekkel (Magyar Statisztikai Társaság, Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Földrajzi Társaság stb.) és más szakmai tömörülésekkel (pl. vidék- és területfejlesztőkkel) való együttműködések erősítése: közös rendezvények, fórumok, véleménynyilvánítás és kiadványok;
  • A társaság működésének biztosítása (támogatások, pályázatok), új módszerek a támogatáshoz (szponzorok, konzorciumi együttműködés).

Akciók a 2012 évben:

  • Tagozatok megerősítése, újjászervezése : határon túli és hazai tagozatok munkájának (ön)értékelése, tagozatvezetők megerősítése, illetve új tagozatvezető felkérése, középtávú tervek összeállítása; cél a folyamatos, önszerveződő tagozati munka, évente legalább két összejövetel/rendezvény, a tagozatok a következő vándorgyűlésen kapjanak lehetőséget tevékenységük bemutatására; felelős: Rechnitzer János;
  • Fiatalok bevonása a társaság működtetésébe, vezetésébe: igény esetén ifjúsági tagozat megszervezése, amelynek két képviselője az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt; felelős: Rácz Szilárd;
  • Hírlevél küldése a tagságnak, együttműködve az RTB-vel; felelősök: Rácz Szilárd és az RTB titkára;
  • Kapcsolatfelvétel a szakmai értelemben vett társszervezetekkel; felelős: Rechnitzer János;
  • Együttműködési tervek, javaslatok kidolgozása a rokonszakmákkal; felelősök: statisztika – Végh Zoltán, urbanisztika – Barta Györgyi, földrajz – Kocziszky György, vidékfejlesztés – Buday-Sántha Attila.
  • Vándorgyűlések szervezése: 2012 (november), téma: a regionális tudomány, helyszín: Győr; 2013 (tavasz), téma: Európa és a regionalitás, helyszín: Miskolc; felelős: Rácz Szilárd;
  • Európa és a területfejlesztés szakmai műhely létrehozása: az EU kohéziós politikájának, a következő programozási időszak és a hazai tervezés/szabályozás alakulásának figyelemmel kísérése, a területi hatások értékelése, workshopok szervezése; felelősök: Szabó Pál, Lunk Tamás;
  • Nemzetközi kapcsolatok megerősítése, részvétel az ERSA és az RSA éves konferenciáin (támogatás kidolgozása), RSA intézményi tagság; felelősök: RSA – Korompai Attila, Gál Zoltán, ERSA / RSAI – Varga Attila;
  • Tudományos díjak odaítélése, szabályok részletes kimunkálása (név, díj formai megjelenése, szempontok stb.); felelős: Rácz Szilárd;
  • Horváth Gyula elnöki munkájának elismerése : a 2012. évi jubileumi vándorgyűlésen; felelős: Rechnitzer János;
  • Véleménynyilvánítások a területi folyamatokat érintő kérdésekben (szakmai viták szervezése stb.); felelős: Rechnitzer János;
  • Tagtoborzás : különös tekintettel a társszakmák és a fiatalabb korosztály képviselőire; felelősök: a társaság minden tagja, különösen a tagozatvezetők;
  • Működés pénzügyi hátterének biztosítása : szponzorkeresés, pályázatokba partnerként, projektekbe alvállalkozóként történő bevonás, támogatások; felelős: az MRTT elnöksége.

A programot az elnökség 2011. december 12-i ülésén egyhangúlag jóváhagyta.

***

Link1 | Link2 | Link3

© MRTT 2012. All Rights Reserved.